Ő keresi a kivándorlásra

A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! A kivándorlásról szóló IV. A kivándorlás ügy rendezésénél főként az a czélzat vezette a magyar törvényhozást: hogy a szabad költözködés jogának fenntartása mellett a kivándorlás csak annyiban korlátoztassék, a mennyiben az elsőrangu köz- és magánérdekek megkövetelik.

Ezen kivül a törvényhozás czéljai voltak, hogy a könnyelmü kivándorlás s a kivándorlásra való ösztönzés és csábitás lehetőleg meggátoltassék; hogy a kivándorlás oly helyekre irányittassék, melyek ugy a kivándorlók, mint az állam érdekében legelőnyösebbeknek mutatkoznak; hogy a kivándorlók szállitásával foglalkozó vállalkozók és ezek ügynökei a hazai hatóságok részéről szigoru ellenőrzés alá legyenek vonhatók; hogy a kivándorlók kezdeményező első lépésüktől fogva kivándorlásuk egész tartama alatt a magyar állam gyámolitásában s oltalmában részesüljenek.

Az IV. Az a megdöbbentő tény, hogy a törvény meghozatala óta a kivándorlás nem hogy csökkent volna, de a legujabb időig fokozatosan és rohamosan emelkedett, elengedhetetlen kötelességgé tette, hogy a kormány - azon szocziális és humanitárius alkotásokon felül, melyek közvetve a kivándorlás megelőzését és csökkentését is czélozzák, - magának az öt évvel ezelőtt megalkotott kivándorlási törvénynek gyökeres revizióját is kezdeményezze.

A tengerentuli kivándorlók száma az utolsó években a következő hullámzást mutatja: Amerikába vándorolt Tehát a tengerentuli kivándorlók száma a törvény megalkotása óta lefolyt öt év alatt közel A kivándorlási láznak éppen az utolsó öt évben tapasztalható fokozódását igazságtalanság lenne a kivándorlási törvény rovására irni.

Erkölcsi és közgazdasági okokra vezethető az vissza, a melyeken magában véve bárminő kivándorlási törvény sem változtathat. Hogyan megismerni szomszédok azonban tény, hogy a kivándorlásnak aggasztó mértékben való terjedéséhez ő keresi a kivándorlásra kivándorlási törvénynek olyan házagai is hozzájárultak, a melyeket csak a tapasztalat világánál lehetett felismerni.

Messzire vezetne, ha a kivándorlás kérdésével általánosságban, a kivándorlás összes politikai, gazdasági, erkölcsi és ő keresi a kivándorlásra káros hatásával, a szükségesnek mutatkozó összes óvóintézkedésekkel e helyen tüzetesen foglalkozni kivánnék. De e fejtegetés nem is tartozik egy olyan törvényjavaslat indokolásának keretébe, mely nem a kivándorlással közvetlenül vagy közvetve kapcsolatos összes gazdasági bajok szanálását, hanem kizáróla csak a kivándorlás ügyének szoros értelemben vett ujból szabályozását tüzi ki feladatul.

Ez az ujabb szabályozás, a mint ez jogállamban másként nem is lehet, abból az alapelvből indul ki, hogy a kivándorlást eltiltani és megakadályozni nem lehet, de nem is szabad, mert a tilalom ellenkeznék a közszabadság azon általános követelményével, hogy jólétét és boldogulását mások sérelme nélkül mindenki szabadon keresheti. A törvényjavaslat általános indokolásaként csupán az IV. Kivándorlási törvényünk magának a kivándorlónak fogalmát hiányosan állapitotta meg.

A törvény alkalmazása szempontjából a törvény 1. Ily forgalommegállapitás mellett a meghatározott időre s az évszaki munkára távozók többnyire egészen elkerülték a hatósági ellenőrzést. Pedig a külföldre való munkaközvetitésnek s a munkások külföldre szerződtetésének megfelelő szabályozása szintén fontos állami érdek.

A kivándorlás tekintetében a törvény 2-ik §-a szerint megállapitott korlátozások a szerzett tapasztalatok szerint elégteleneknek mutatkoztak. A mindkét nembeli kiskoruak feltünően nagymérvü kivándorlása ellen lehetőleg védekeznünk kell.

A kiskoru férfiszemélyek kivándorlásának az eddiginél szigorubb korlátozása különösen az állitási é szolgálati kötelezettség teljesitésének biztositása végett szükséges.

폭염 속 우중캠핑 / 텐트없이 있다가 대환장파티 / 캠핑 먹방편 / 경기도캠핑장

A családfenntartók kivándorlásának megszoritását pedig erkölcsi szempontok, az itthon hagyott gyámoltalan családtagok létfenntartási érdekei követelik. A szállitó vállalkozók és meghatalmazottakra, a fiókirodákra, valamint a kivándorlási utvonalra vonatkozó jelenlegi törvényes rendelkezések szintén fogyatékosaknak, sőt gyakorlati hatásukban károsoknak, nem ritkán veszedelmeseknek bizonyultak.

Az engedélyezés szolgál az állami felügyelet gyakorlásának s a közérdek megóvásának egyik hathatós biztositékául.

A mig e rendelkezés másutt nagyobbára bevált, nálunk csak részben felelt meg a hozzáfüzött várakozásoknak. Más államokban ugyanis a kivándorlás folyamának természetes medrét főként a hazai kikötők alkotják; igy a szállitási üzletnek hatósági engedélyhez kötése másutt feltétlenül érvényesülhet s a kivánt eredményekre vezethet. Mi azonban a többi államok nagy részével szemben abban a különleges és hátrányos helyzetben vagyunk, hogy azon kikötők között, melyeken át a magyarországi kivándorlás történik, csak egyetlen: a fiumei kikötő van Magyarország területén.

Viszonyaink között a nemzeti szempont egyébként bármennyire kivánná is a kivándorlásnak kizárólag hazai kikötőn át irányitását, ezt teljes mértékben megvalósitani, vagyis a kivándorlást egészben Fiumén át irányitani nem lehet. Minthogy pedig a külföldön székelő idegen vállalkozók nem készerithetők engedély szerzésére s minthogy a törvény rendelkezéseinek idáig nem voltak hajlandók magukat önként alávetni: abba a kerülni akart kedvezőtlen helyzetbe jutottunk, hogy kivándorlóink tulnyomó részének szállitását egyáltalán nem tudtuk állami felügyelet és ellenőrzés alá venni.

Igy nagyobbára illuzóriusokká váltak a kivándorlási törvénynek összes lényeges rendelkezései: a köz- és magánérdekek védelmére felállitott korlátozások, a kivándorlásra csábitásnak és titkos ügynökösködésnek tilalma, a szállitási üzletből kifolyólag elkövethető visszaélések meggátlására, valamint az elkövetett visszaélések megtorlására irányuló törekvés.

A magyar kivándorlók zöme köszöni, de inkább maradna, ahol van

Ily viszonyok között, bár az A szerzett tapasztalatokhoz képest a törvényjavaslat részben uj alapokra kivánja fektetni a szállitó vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseket. Egyfelől biztositani kivánja azt, hogy mindazok a vállalkozók, kik vándorlók szállitásával foglalkoznak, ehhez az engedélyt - minden felesleges akadály elháritásával - tényleg meg is szerezhessék. Másfelől a vállalkozók, illetőleg alkalmazottjaik müködésének körét megszoritani és a visszaélések meggátlását czélzó tilalmakat szaporitani s a hatósági ellenőrzést az egész vonalon hatályosabbá tenni törekszik.

Ezzel nyerte el igaz voltának bizonyítékát, amikor Isten kedvezően tanúskodott ajándékai mellett. Hite által még holtan is beszél. Nem találták többé, mert Isten elragadta. Elragadtatása előtt azonban bizonyságot nyert, hogy kedves az Istennek. Annak ugyanis, aki Istenhez járul, hinnie kell, hogy létezik s hogy megjutalmazza azt, aki őt keresi.

Mindezekről a részletes indokolás rendén lesz szó. Itt csak azt emelem ki, hogy a törvényjavaslat szerint - az eddigi törvény alapján alkalmazott meghatalmazottak és létesitett fióktelepek müködésének beszüntetésével - jövőre minden vállalkozó csak Budapesten, ezenkivül pedig csupán a hazai tengeri kikötőben és vasuti állomással biró határszéli városokban községekben állithatna fel - belügyministeri engedélylyel - egy-egy kivándorlási irodát; a külföldi vállalkozónak pedig megengedhetné a belügyminister, hogy a szállitási szerződéseket saját külföldi irodájában köthesse meg, feltéve, hogy magát a magyarországi kivándorlás tekintetében a magyar törvényeknek kifejezetten aláveti.

A kivándorlási törvény czéljai és rendelkezései érvényesülhetésének egyik lényeges előfeltétele az, hogy azok megfelelő büntető sanctióval legyenek ellátva.

Azt, hogy ez a törvényileg megengedett maximális ő keresi a kivándorlásra mennyire nem megfelelő, eléggé bizonyitja az a körülmény, hogy a kihágási hatóságok aránylag sürün voltak kénytelenek itéleteikben ezt a maximális büntetést alkalmazni, vagyis az igen sok esetben csak minimális büntetésként mutatkozik elegendőnek.

Ép ily nagy baj az, hogy némely büntetendő cselekmények a mostani törvény alapján egyáltalában nem voltak büntethetők, tehát egészen kibujtak a megtorlás alól. A megfelelő büntető rendelkezések hiánya és enyhe volta szintén nagyban előmozditotta a kivándorlási visszaélések elterjedését s ezzel kapcsolatban a kivándorlási esetek szaporodását.

Az uj törvény egyik elsőrangu feladatának tekintem, hogy az összes előfodulható visszaélések szigoru megbüntetéséről gondoskodás történjék, s hogy ezek sulyosabb fajtái, különösen a legveszedelmesebb typusok: a kivándorlásra csábitás és a jogtalanul szállitás vétséggé, sőt bizonyos esetekben büntetté minősittessenek. A büntető rendelkezésekkel a részletes indokolás során behatóan kivánok foglalkozni. Végül az IV. A kivándorlás arányainak pontos megismerése, okainak megállapitásal folyamatának mérséklése oly rendkivüli horderejü feladat, melyek megoldására a törvényhozó és végrehajtó hatalom egész erejének és a nemzeti társadalom odaadó tevékenységének egyesülnie kell.

E feladat teljesitésénél kiváló szerep vár a kivándorlási tanácsra, feltéve, hogy annak oly életképes szervezetet és önálló pozitiv hatáskört adunk, mely az összes érdekelt kormányzati, politikai és ő keresi a kivándorlásra 50 aktív ismerősök részvételét és tevékeny közremüködését biztositja.

Megemlitem még, hogy a törvényjavaslat a kivándorlás egész ügyét az országgyülésnek az eddiginél nagyobb, állandó és érdemleges ellenőrzés alá helyezi az által, hogy a belügyministert fontosabb rendelkezéseiről az országgyülésnek való jelentéstételre kötelezi.

Részletes indokolás Az 1. Ezen eltérés indoka az, hogy hatóságaink a törvényt különfélekép értelmezték. Olykor azokat, kik meghatározott időre egy, két, sőt három évre szándékoztak külföldön letelepedni, nem tekintették kivándorlóknak; máskor meg az időszaki munkással szemben is a kivándorlási törvény alapján jártak el, mivel bizonytalan időre távozott. Ennek következtében egyrészt tág tere nyilott a törvény megkerülésének, másrészt sok állampolgár személye zaklatásnak, egyéni szabadsága pedig korlátozásnak volt kitéve.

Eltér továbbá e § a jelenleg érvényben levő törvénytől abban is, hogy európai államokban kereset czéljából csak rövidebb időre távozók viszonyaival szintén foglalkozik. Erről rendelkezni azon okból mutatkozott különösen szükségesnek, mert munkásaink jelentékeny számban szoktak külföldre időszaki munkák végzése czéljából szerződni és az eddigi tapasztalatok szerint ezen időszak elteltével rendesen visszatérnek.

Minthogy azonban hivatalos adatok szerint is ezen időszaki munkásokat számos esetben szomoru csalódás érte, lelketlen ügynökök által kifosztva, vagy munkaadóik által megröviditve, a legszánandóbb helyzetbe jutottak, teljesen lerongyolódott, elcsigázott állapotban sokszor államköltségen keerültek haza: azért ezen munkások érdekeinek megóvásáról gondoskodni feltétlen szükséges. A törvényjavaslat szerint felhatalmazást nyerne a belügyminister arra, hogy a munkások külföldi államokba történő szerződtetésének és a külföldre történő munkaközvetitésnek szabályait rendeleti uton megállapithassa.

Tapasztalat igazolása szerint évről-évre aggasztóan növekszik azon kivándoroltak száma, kiknek a keresett boldogulás és anyagi siker helyett szomoru csalódás jut osztályrészül. Elszomoritóan nagy a száma azoknak is, a kik baleset következtében vállalkozásukért életükkel fizetnek vagy munkaképtelen nyomorékokká lesznek.

1. Megosztás a Facebook-on Kép: Pixabay Egyre több magyar választja lakóhelyül a lengyel fővárost.
2. Gazdaság: A magyar kivándorlók zöme köszöni, de inkább maradna, ahol van | uj-uaz.hu
3. Megfelelnek a nő touquet

A kormányhoz érkezett folyamodványokból pedig az tünt ki, hogy a külföldön tönkrementek tulnyomó részben a legfiatalabb koru kivándoroltak sorából kerülnek ki, kik az őket fenyegető veszélyek ellen nem birnak eléggé védekezni. A kivándorlási mozgalom adatai is a mellett tesznek tanuságot, hogy a mindkét nembeli kiskoruak kivándorlása feltünően nagy. Ezen bajoknak legalább részben való elháritása czéljából a törvényjavaslat akként gondoskodik, hogy mig az IV. Magasabb állami érdek védelmére szolgálnak a szakasz b pontjában foglalt intézkedések.

A most életben levő törvény a véderőtörvényen alapuló állitási, szolgálati és fegyvergyakorlati kötelezettség alatt álló egyének kivándorolhatását az erre illetékes hatóságok engedélyétől tette ő keresi a kivándorlásra, anélkül azonban, hogy ezen hatóságokat kijelölte, és az engedély megadásánál irányadó elveket közelebbről meghatározta volna. Ennek következtében az utlevélhatóságok az engedély megadására illetékes több főrum közt sokszor nem tudtak eligazodni; maguk az engedélyezést gyakorló hatóságok pedig gyakran nagyon csekély megszoritást alkalmaztak ugyanannyira, hogy már csak a tényleges szolgálatot teljesitő hadkötelesek nem nyerhettek utlevelet, ellenben a közvetlen állitás előtt álló 19, 20 sőt 21 éves férfiszemélyeknek kivándorlása kivétel nélkül engedélyeztetett, habár azon kikötéssel, hogy a fősorozáson megjelenni tartoznak, a fegyvergyakorlati kötelezettség alatt állók pedig utlevelük tartamára ezen szolgálat alól felmentést kaptak.

Minthogy azonban ezen kivándorlók a felvételül szabott jelentkezést elmulasztják, illetőleg a kitüzött idő alatt rendszerint nem térnek haza: igy ma már azon veszélylyel állunk szemben, hogy esetleg a hadgyakorlatok sem lesznek megtarthatók. A törvényjavaslat az államnak fontos érdekét, védelmi képességét tartotta szem előtt, midőn az állitási és szolgálati kötelezettség teljesitésének biztositásáról kivánt az által gondoskodni; hogy az engedély kiadására illetékes hatóságot belügyminiszter és honvédelmi miniszter világosan megjelöli; hogy mindazoknál kiknek állitás kötelezettsége már az utlevél érvényességének tartama alatt beállana, óvadék letételétől teszi függővé az engedély elnyerését; hogy felhatalmazást nyer a minisztérium, hogy a fentemlitett férfiszemélyek kivándorlását szükség esetén egy-egy évre általában vagy egyes törvényhatóságokra nézve betilthassa.

Ez utóbbi intézkedést azért tartottam szükségesnek, mert ha már egyszer a védköteles korban levők kivándorlásának korlátozását magasabb közérdek parancsszava követeli, méltányos, hogy e korlátozás ne egyesek kérvényeinek elutasitása utján, hanem eegy köztudomásra hozott általános érvényü tiltó rendszabály felállitásával foganatosittassék.

Ennek ismerete a kivándorlásban korlátozandó egyéneket felesleges időveszteségtől és rendszerint költséget is okozó utánjárástól kiméli meg. Természetes, hogy a költözködés szabadságát korlátozó ilyen rendelet a képviselőháznak bejelentendő, a melynek hivatása a kormány ellenőrzése és minden nagy közérdek védelem.

Varsó, a kivándorló magyarok Mekkája? | Felvidéuj-uaz.hu

A c pont annyiban tér el az Az e pontban egészen uj rendelkezések foglaltatnak. Erre az utóbbi időben szerzett megdöbbentő tapasztalatok szolgáltak indokul. Családfenntartó, keresőképes egyének vándorolnak ki, elaggott vagyontalan szülőket, gyámolitásra szorult gyermekeket és munkaképtelen házastársakat hagynak vissza, s ha egyszer rendeltetési helyükre jutottak, róluk többé nem gondoskodnak s igy ezek közellátásra szorulnak.

Erkölcsi és közérdek szempontjából válik szükségessé a családfenntartók kivándorlásának korlátozása. Az uj h pont felvételére azért volt szükség, mert mindinkább kezd elharapódzni az az utazási és kivándorlási hajlam, mely mellett komoly kereseti szándék fel sem fedezhető, s mely csak oda irányul, hogy szerencsehajhászók államköltségen utazhassanak.

Jellemző, hogy sok esetben maguk a szülők kérelmezték, hogy gyermekeiknek a külképviseleti hatóságok ne előlegezzenek hazaszállitási költségeket, mert különben azok folyton fognak utazni. Az egyik az, hogy a kivándorlók szállitására adott engedély az országgyülésnek bejelentendő.

évi II. törvénycikk indokolása - uj-uaz.hu - Ezer év törvényei

A javaslat összes alapelveinek biztositása szempontjából a szállitó vállalkozók jogositványainak és müködésének a közérdekhez mért szabályozása alkotja a kivándorlási kérdés rendezésének egyik legfontosabb részét. A vállalatok nagy üzleti méreteinél és kereskedelmi irányánál fogva a szállitási engedély megadásánál nemcsak közigazgatási és államrendészeti, de jelentékeny részben oly közgazdasági és kereskedelmi szempontok és kérdések is foroghatnak szóban, a melyek az állam érdekeire nagy fontossággal birnak.

Ezért célszerünek mutatkozott, módot és alkalmat nyujtani arra, hogy az országgyülés is tájékozódhassék ily fontos kérdésekben és ellenőrzési jogát a kormánynyal szemben mentől könnyebben és eredményesebben gyakorolhassa. A másik uj rendelkezés az, hogy a belügyminiszter az engedély nyert szállitó vállalkozóval szerződést köthet.

Varsó, a kivándorló magyarok Mekkája?

A szerződéssel az engedély okmányba fel nem vehető részletkérdések szabályozhatók. Szükségesnek mutatkozik ily felhatalmazás felvétele, mert tapasztalat szerint a nagyobb alapokon nyugvó, tehát a legmegbizhatóbb vállalatok jogaiknak és kötelességeiknek a legkisebb részletekre kiterjeszkedő szabályozása nélkül vállalkozni alig hajlandók; a részletkérdések pedig szövevényes üzleti és egyéb a kivándorlási ügygyel kapcsolatos közgazdasági vonatkozásaik miatt, magába az engedélyokmány keretébe be nem illeszthetők.

Önként értetődik, hogy ez a rendelkezés semmi tekintetben sem érinti a belügyminiszternek a törvényjavaslat Továbbá külföldi vállalkozókkal szemben czélszerünek mutatkozott azon uj intézkedés felvétele, hogy ők a szállitás ellenőrzését külföldi kikötőkben is kötelesek lehetővé tenni, és az ország területén nemcsak a magyar biróságoknak, a mint ez a jelenlegi törvényben - nézetem szerint - hézagosan van megállapitva, hanem a közigazgatási hatóságoknak is kötelesek magukat alávetni.

Ezen óvadék azért nem volt mellőzhető, mert a javaslat szerint a helyettes az általa vagy alkalmazottjai által elkövetett szabálytalanságokért és visszaélésekért birsággal sujtható és az alkalmazott cselekményeiért anyagi felelősséggel is tartozik. A mi geografiai helyzetünknél fogva kivándorlóink előszeretettel keresik fel az idegen kikötőket s az olyan vállalatokat, melyek eddig vonakodtak magukat törvényeinknek alávetni.

Ennek természetes következménye, hogy az idegen szállitók és az engedélyezett vállalat közt egészségtelen nagy üzleti versen fejlődik ki. Minthogy pedig a viteldij szablyozása csak az engedélyezett ő keresi a kivándorlásra szemben volna érvényesithető, ez - szabad üzleti tevékenységének korlátozása esetében - a vele versenyző nem engedélyezett vállalatokkal szemben hátrányos helyzetbe kerülne.

De az ily megszoritásoknak nincs is gyakorlati jelentősége azért, mert - mint a ő keresi a kivándorlásra igazolja - a miniszter kénytelen a viteldijak legalacsonyabbra leszállitását is engedélyezni, ha idegen vállalatok az engedélyezett ellen tarifaharczot folytatnak.

Soha nem küldtek még ennyi pénzt haza a kivándorolt magyarok

Nyitva akarom annak utján tartani, hogy a kivándorlóinkat szállitó vállalatok és összes alkalmazottak alávessék magukat hazai törvényeinknek. Ez esetben elháritható volna azon veszély is, hogy a kivándorlóinkat szállitó vállalatok egymással szemben tarifaharczot inditsanak. A tapasztalat szerint a tarifaháboru a kivándorlás fokozásának egyik legveszedelmesebb okozója volt a multban és lenne a jövőben is. A A vállalatok azon jogát, hogy korlátlan számban alkalmazhassanak meghatalmazottak, s hogy ezek hirdetésekkel és tájékoztatásokkal eláraszthassák az állam egész területét: méltó aggodalom, sőt nyilt veszély nélkül tovább fenntartani nem lehetett.

De a tapasztalat arra is rámutatott, hogy meghatalmazottaknak, irodáknak, kirendeltségeknek az ország belsejében szervezése és felállitása nemcsak visszaélések esetén válhatik veszélyessé, hanem ezen szerveknek már puszta létezése, még ha agitáczióktól tartózkodnak is, bizonyos mérvben a kivándorlás emelkedésére hat. A visszaélések pedig annyival veszedelmesek, mert a szerteszórt szervek müködésének ellenőrzése a legnagyobb nehézségekkel járt.

E czélból a javaslat a megbizhatatlannak bizonyult meghatalmazotti intézmény megszüntetése mellett azt is kimondja, hogy jövőre csak hatérszéleken engedélyezhető - erkölcsi tekintetben ő keresi a kivándorlásra ő keresi a kivándorlásra egyénekből álló - ily irodák felállitása, tehát oly helyeken, hol a vállalkozó, illetőleg alkalmazottai csak azokkal a szabályszerü ő keresi a kivándorlásra biró egyénekkel léphetnek üzleti érintkezésbe, a kik magukat a kivándorlásra már végleg elhatározták.

Ezen rendelkezést a gyakorlatban könnyen ki lehet játszani; szükségesnek mutatkozott tehát mindennemü oly dijazásnak eltiltása, mely az alkalmazottakat arra buzditaná, hogy a kivándorlást előmozditsák.

Ezért a javaslat megfelelő körültekintéssel az érvényben levő törvény rendelkezésénél messzebb megy és eltiltja, hogy az alkalmazottak a nyereségben vagy bármely dijazásban részesüljenek. Mind szélesebb körre terjed ki a hiretés és mentől feltünőbb az alakja, annál nagyobb a siker valószinüsége.

• Soha nem küldtek még ennyi pénzt haza a kivándorolt magyarok
• Békés-Dalos Újszövetségi Szentírás - Pál apostol levele a zsidókhoz - Zsid 11
• Online társkereső a térségben

Szükséges tehát a hirdetések korlátozása. A javaslat ezen korlátozás czéljából uj intézkedést vesz fel a Minthogy azonban a taxatió ilyen természetü kérdésekben ritkán lehet megfelelő és kimeeritő, helyesebbnek vélem az engeédly megvonásának jogát az eddigi imperativ rendelkezés mellőzésével bizni a miniszter belátásra, a ki ezentul az uj törvény értelmében az országgyülés fokozott mérvü ő keresi a kivándorlásra alatt fog állani.

Különben is néha magasabb érdekek megkivánhatják, hogy az engedély még az esetben se vonassék meg, ha a vállalkozó bizonyos hibát követett el és hogy e helyett az állam érdekei más módon védessenek meg. Ez az indoka a A törvényjavaslat ennél egy lépéssel tovább megy, a midőn megszabja, hogy ez a szerződés csak az irodahelyiségben köthető meg. Ezzel elejét veszi annak, hogy a vállalkozó alkalmazottjai maguk keressék fel a kivándorolni szándékozókat és olyanokat is kivándorlásra birjanak, kiknek ez szándékukban nem volt.

A szakasz továbbá kivételt tesz a külföldi vállalkozókra nézve. Ezeknek a miniszter megengedheti, hogy külföldi irodákban is köthessenek szerződést. Ezen kivételnek indoka az, hogy külföldi kikötőkben a vállalkozók csak olyan egyénekkel léphetnek érintkezésbe, a kik a kivándorlásra végleg el vannak ő keresi a kivándorlásra, a kiknél tehát csábitásról már nem lehet szó; a szerződéskötések ellenőrzése pedig a 7.

Minthogy érdekünkben van, hogy mindazon idegen vállalkozók, kik kivándorlóink szállitásával foglalkoznak, alávessék magukat törvényeinknek, indokoltnak mutatkozik kerülni minden oly intézkedést, mely ezen vállalkozóknak az engedély megszerzését megnehezitené.

Alig van hajójárat, mely alatt ezen szerencsétlenek közül többen meg ne őrülnének s igy Amerika földjére el sem jutnak. Az ilyen szomoru esetek megelőzését, részben pedig a kivándorlás némi csökkentését tartja e § szem előtt, midőn a jelenlegi törvény A kivándorlási alap fenntartására és gyarapitására szolgáló fedezeti források tekintetében az életben levő ő keresi a kivándorlásra és ezen törvényjavaslat között az eltérés az, hogy e törvényjavaslat e és f pontjában az esetleg bevont óvadékok és kiszabandó birságok is felvétettek, a mely rendelkezés a 2.

A kivándorlás ellenőrzése gyakran rendkivüli intézkedéseket, ezek viszont oly rendkivüli költséget igényelnek, melyek természetüknél fogva is csak a kivándorlási alapból fedezhetők. A törvényjavaslat ez irányban is kiván gondoskodni. A törvény azonban a közreműködés egyik feltételének: a hatáskörnek közelebbi megállapitásáról nem gondoskodott. A tanács tagjait a belügyminister korlátlan joggal nevezte ki.

A törvényjavaslat a tanács eredményes müködését az által kivánja biztositani, hogy annak tágabb hatáskört enged; nagyobb jelentőségü kérdésekben meghallgatását kötelezővé teszi, s hogy az országgyülés tagjaiból és hivatásos szakférfiakból szervezi. A kivándorlási biztos és a segédszemélyzet alkalmazását az IV.

Ezen állások jövőben is fenntartandók azért, mert a kivándorlás lebonyolitásának ellenőrzése külön szakképzett szervet kiván, a kinek kizárólagos hivatása az ellenőrzés gyakorlása.

Gyakorlati tapasztalataink azt mutatják, hogy a csábitás rendszerint nem közvetlen alakjában jelentkezik, mert a törvényben meghatározott büntetéstől való félelem óvatossá teszi a csábitót, de meg a közvetlen felhivásnak a kellően elő nem készitett talajon ritkán is van eredménye.

A csábitásnak burkolt megjelenési módja rendesen az, hogy a csábitó a kiszemelt áldozatokban elégedetlenséget támaszt, a hazai viszonyokat sötét világitásban tünteti fel és a mikor sikerült bennük az elégedetlenség érzetét felébresztenie, a külföldi viszonyokat kecsegtető, vonzó, rendesen a valóságnak meg nem felelő szinben vagy épen valótlan adatok felsorolásával tárja eléjük. A tudatlan ember igy a hazai állapotokat tekinti esetleges nélkülözése forrásául és sóvárogva néz a külföldre, melyet ő keresi a kivándorlásra igéret földjének hisz.

Ezért a javaslat a valótlanságok terjesztésében látja a csábitás legveszedelmesebb, leginkább üldözendő nemét. A törényjavaslat nem minden ily valótlanság terjesztését sujtja büntetéssel, hanem csak azt, melynél a kivándorlás előmozditása a bizonyitható czél.

Ennek a bizonyitása kétségkivül nehézségekbe ütközik; de ha fenn forog a csábitás esete, akkor a jó biró a csábitó összeköttetéseiben, eljárásának módjában, teljesen soha le nem leplezhető kifejezéseiben, ugyszintén az általa elért eredményekben elég bizonyitékot talál.

Más korlátot a javaslat nem állit a biróság elé. Mert bárha a csábitást rendszerint a szegény nép kereseti viszonyainak hamis megvilágitásával szokták elkövetni, mint a mi az első néposztály elhatározásaira a legnagyobb befolyást gyakorolja, gyakran fordult már elő s bizonyára fordul elő majd a jövőben is, hogy a közszabadságok, a hitélet, a nemzetiségi eszme szolgál az igazgatásnak és a csábitásnak sikert igérő eszközeiül. A valótlanság terjesztése mellett a csábitásnak még számos más, sokszor közvetlen módja is van, a melyeket a javaslat közelebbről nem határoz meg, nehogy a ravasz csalárd s törvény rendelkezései közt ügyesen bujkáló gyakorlott csábitók elkerülhessék a törvény szigorát.

A csábitás fogalma egyébként oly közismert, hogy közelebbi meghatározása szükségtelen. A biróság megállapitja azt minden oly ténykedésben, a melynek czélja, másban a kivándorlás gondolatát felkelteni, vagy megszilárditani és őt ezzel a kivándorlásra tényleg rá is birni. A csábitás legveszedelmesebb és legvisszataszitóbb nemei azok, a melyek lelkiismeretlen nyereségvágyból, önző anyagi érdekből fakadtak. Ezek fordulnak elő leggyakrabban s ezekre tekintettel szerepel a büntetésben a fogházbüntés mellett a pénzbüntetés is.

Azonban sem a nyereség vágyát, sem az önérdeket a büntethetőség feltétlenül a javaslat fel nem vehette, meert az a csábitás fogalmához nem tartozik hozzá, másfelől azért sem, mert e kritérium ugyan rendszerint fennforog, de a legtöbb esetben közvetlen bizonyitékokkal nehezen bizonyitható, s ezen felül a csábitásnak más, kevésbbé aljas, de épen oly veszedelmes, sőt veszedelmesebb politikai, vallási, nemzetiségi indokai is lehetnek.