Női keresek halal,
Tartalom
Milanovich Domi Téged is fáraszt, hogy folyton döntéseket kell hozni? Mindegyikükhöz tartozik egy-egy történet is, ami a világ legkevésbé vendégszerető helyének meghódításáról, az állandó harcról szól — hogy ki győzött, az nem is kérdés.
Mit keres egy nő 200 éves holtteste az Antarktiszon? A legfurcsább halálesetek
A Déli-sarkvidék nem tűri meg magán az embert áldozatok nélkül. A pingvinek remekül alkalmazkodtak a szélsőséges időjáráshoz, ám ez a felfedezőknek a legmodernebb technológia és a kitartás ellenére sem sikerült teljesen. A magas halálozási arányért felelősek még a gleccserek, mély hasadékok, amelyek úgy elnyelik az embereket, hogy még a testek felfedezése is egyedi találkozó iroda válik.
A BBC a leghíresebb csatákat veszi sorra, amiket ember valaha vívott az Antarktisszal. A chilei csontok rejtélye A legrégebbi földi maradványok, amelyeket az Antarktiszon valaha találtak, évig hevertek a női keresek halal a Déli-Shetland-szigetek az Antarktiszi-félszigettől km-re északra fekvő szigetcsoport részeként létező Livingston-szigeten.
Az emberi koponya és combcsont a nyolcvanas években került elő. A chilei kutatók vizsgálatának eredménye szerint valaha egy körülbelül 21 évesen elhunyt nőhöz tartoztak. A halál idejét és közé teszik, így elképzelhető, hogy egy chilei őslakos maradványait fedezték fel, az egyik első emberét, aki megpróbált megélni az Antarktiszon.
Arról azonban még a tudósoknak sincs fogalmuk, a nő mégis hogy kerülhetett oda. Jelenlegi ismereteink szerint a chilei őslakosok kenuja nem bírta volna ki a durva tengeri utazást. Talán azok az utazó kereskedők ragadták magukkal a nőt, akik fókabőrre vadászva őslakosok segítségével igyekeztek tájékozódni a vad, ismeretlen vidéken?
Talán sosem tudjuk meg.
Készletei azonban olyan erősen megfogyatkoztak, hogy hamarosan az elveszített verseny volt a legkisebb problémája. Edgar Evans halt meg először a csapatból februárban, őt követte Lawrence Oates, aki meg volt róla győződve, hogy gyenge fizikai állapota miatt csak hátráltatná a tagokat a mielőbbi hazatérésben.
Közölte, hogy kimegy egy kicsit körülnézni, és soha nem tért vissza. A két férfi testét soha nem találták meg, ellentétben Scott, Edward Wilson és Henry Bowers maradványaival. Testüket egy harmadik expedíció tagjai lelték meg hónapokkal a halál bekövetkezte után.
Scott az utolsó naplóbejegyzése szerint március én adta fel végleg a küzdelmet. A holttesteket még az év novemberében temették el jégsírba, ám azt folyamatosan mozgó jég a tengerbe sodorta.
Mögöttük szánhúzó kutyák rohantak, de a kutatók közül három a speciálisan jégen történő közlekedésre kifejlesztett jármű kabinjában utazott, igyekeztek navigálni, miközben a szél állandóan havat hordott a szélvédőre. Egyedül John Ross vált tőlük külön a kutyák húzta szánok egyikén.
Ross szánja egyszer csak megállt, majd amikor a férfi elindult terepszemlére, sehol sem találta a traktort, sem társait. Egy hatalmas szakadékot fedezett fel, ami egyszerűen elnyelte a járművet a benne utazókkal együtt. Ross becslése szerint a Muskeg harminc méter mélyen állt meg a jégfalban.
Húsz percig szólongatta a bent rekedteket, mire az egyetlen túlélőtől, Jerry Bailey-től választ kapott, de az is kiderült, hogy a férfi súlyosan megsérült. Ross ennek ellenére leindult érte, ám egy utolsó sikoly után Bailey nem válaszolt többet a szólongatásra. A baleset még inkább felhívta a figyelmet arra, hogy a szinte észrevehetetlen gleccserek milyen hatalmas veszélyt jelentenek szerte a Déli-féltekén.
Hiába igyekeztek egyre fejlettebb járművekkel és egyre felkészültebb kutatókkal küzdeni ellenük, mindig a jég telepítés meetic online társkereső nyerésre. A szilárddá fagyott jégen át könnyen eljutottak a Petermann-szigetre, és sikeresen tábort vertek egy kunyhóban.
Az északi fény szokatlanul erősen ragyogott felettük.
Account Options
A békének egy meglepően erős vihar női keresek halal véget, ami annyira összetörte a jeget a kunyhó körül, hogy lehetetlenné tette a visszajutást. A csapat tagjai nem aggódtak, korábban egy hónapra elég élelmet halmoztak fel a kunyhóban. A következő napok azonban női keresek halal viharokat hoztak, a jég nem tudott újra összeállni. A tagok kéthétnyi fogság után már erősen aggódni kezdtek, főleg akkor, amikor egyre több pingvin vette körül őket, s az állatok női keresek halal egyre zavaróbbá vált.
Néhány pingvint levadásztak és megettek, de ez sem segített: a kutatók rosszul lettek a kunyhóban talált romlott élelmiszertől. Már a rádió elemei is lemerültek, amikor végre remény látszott a menekülésre, ám újabb viharok csaptak le.
A három férfit soha többé nem látták, és holttestükre sem akadtak rá — valószínűleg nekiindultak a hazavezető útnak, de nem jutottak át. Miután a legtöbb elhunyt kutató testét nem találták meg, temetés és utolsó búcsú nélkül kellett elgyászolni őket.
Többüknek emeltek emlékművet, vagy építettek jelképes sírt. A feldolgozást nehezíti még az is, hogy a túlélőknek tovább kell küzdeniük az életért a jeges körülmények között. A gyász talán el sem jut igazán a szívükig — a térség mintha mindent megfagyasztana.
Oszd meg másokkal is!
