Finnország hogy megfeleljen a nők. Élet+Stílus: Bevándorló nők Finnországban: „Ha nem segítenek, még mindig otthon ülök” | uj-uaz.hu

1. Időjárására ezért jellemzőek a nagy változások.
2. Ember találkozik dale híd
3. Szegő Iván Miklós A finn és a magyar gazdaság fejlettsége ban gyakorlatilag azonos szintű volt — kis magyar előnnyel.

Követés Tetszett a cikk? Az OECD tagállamok közül az elmúlt 25 évben a finneknél növekedett a leggyorsabb ütemben a bevándorlók száma, az északi országban mégsem gyűlöletkampánnyal, hanem integrációs projektekkel próbálnak nekik segíteni.

Különösen nagy figyelmet fordítanak a nőkre, mert ha ők bezárkóznak, annak az egész társadalomra katasztrofális hatása lehet. Egy helsinki civil szervezet évek óta azon dolgozik, hogy a fiatal édesanyák egyáltalán ki merjenek lépni az ajtón egy számukra teljesen ismeretlen világba, mindezt állami támogatásból. A cipő mégis lekerül, a Monika nevű civil szervezet egész pontosan Monika — Multikulturális Női Egyesület főhadiszállásán ugyanis mindenhol gyerekek szaladgálnak: az egyik szobában a földön kúsznak, máshol babakocsikban alszanak, esetleg fel-alá sétáltatják őket a gyerekfelügyelők.

Egy teremmel arrébb aztán azt is megtudjuk, miért: az ajtók mögött az édesanyák ülnek körbe egy hosszú asztalt.

Finnország

A 21 éve létrehozott civil szervezetnek ugyanis csak egyik profilja a menekült nők beilleszkedésének segítése, nagyon sok bántalmazott nőn is segítenek, őket pedig védeni kell. Bezárva az otthonaikba A magyar közéletben Finnország mostanában inkább a jogállamiság miatt vívott csaták miatt került a hírekbe, azt már kevesebben tudják, hogy a hely hosszú évtizedek óta célországa a bevándorlásnak.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet adatai szerint az elmúlt 25 évben az OECD tagállamok közül Finnország volt az egyik, ahol a leggyorsabb ütemben növekedett a bevándorlók száma, legyen szó akár menekültekről, akár külföldi munkavállalókról.

A hivatalos adatok szerint ben mindössze 26 ezer külföldi élt az öt és félmilliós országban, számuk re ezer fölé nőtt, és folyamatosan emelkedik. A legtöbben még mindig Oroszországból és Észtországból érkeznek, de az utóbbi években Irak és Szomália is bekerült a statisztikákba.

Bevándorló nők Finnországban: „Ha nem segítenek, még mindig otthon ülök”

A finnek élen jártak a ben kezdődött menekültválság idején is, a kvótarendszer keretein belül embert fogadtak be. Sok más országgal ellentétben, és talán tapasztalataiknak köszönhetően a finnek már évekkel ezelőtt rájöttek, hogy az érkezők integrációját központilag segíteni kell.

A Monika civil szervezetként például Helsinki városától, valamint a kulturális és a szociális minisztériumtól kapja a legtöbb támogatást, ez utóbbi a finn szerencsejáték vállalat bevételeit fordítja jótékony célra. A kezdet azonban itt sem ment zökkenőmentesen, nem utolsósorban azért, mert a finn családtámogatási rendszer éppen az integrációs törekvéseknek mond ellent.

Hogy hogyan, azt jól illusztrálja a Marokkóból ben Helsinkibe érkező Malika példája. Így került a Monika főhadiszállására, és ma már ő is az integrációs központ teljes állású munkatársa.

Lehetett volna ez máshogy is, hiszen a finneknél az apának is jár finnország hogy megfeleljen a nők gyed, de ezt bevándorló hátterű családok ritkábban veszik igénybe. A finn állam igen bőkezű: az anyukák akár a pici 6 éves koráig otthon maradhatnak, és 17 éves korig egyébként is havi euró 33 ezer forint jár minden gyermek után.

A menekültek és bevándorlók esetében az otthonlétnek azonban katasztrofális hatásai is lehetnek. Az OECD tanulmánya szerint az esetek többségében így a gyerek sem jár óvodába, nem tanul meg finnül, ami miatt az iskolában tanulási nehézségei lesznek, és egy végtelen spirálba kerül, amiből nagyon nehéz kitörni. Védelem, finn módra A fiatal nővel együtt a civil szervezet ma 34 alkalmazottnak ad munkát, szinte mindegyikük bevándorlóként érkezett az országba.

Rajtuk kívül kilencven önkéntes segít évente több mint ezer ügyfélnek.

Tudtad-e Finnországról?

Adataik szerint tavaly összesen nő fordult hozzájuk, akikkel húsz különböző nyelven kommunikálnak. A ben létrehozott integrációs központban a nyelvórák mellett számítógépes ismereteket tanítanak, segítenek az álláskeresésben, vagy kreatív kurzusokat tartanak. Az egyesületnek az integráción kívül még két fő tevékenységi köre van.

Az egyik egy krízisközpont, ahol telefonon és interneten keresztül lehet segítséget kérni több nyelven is. A telefonos operátorok arabul, oroszul, angolul, finnül és franciául beszélnek — az utóbbi nyelv a chaten egyelőre nem elérhető, de már dolgoznak rajta. Ide a bántalmazás áldozatait helyezik el, őket azután is segítik, ha kikerültek. Egy ben elfogadott törvénymódosítás azonban rájuk is érvényes: azóta ugyanis minden menedékhelyet teljes egészében az állam finanszíroz, ami nagy terhet vett le a civil szervezetek és egyházak válláról.

Fejlettebbek voltunk, de ma háromszor gazdagabbak – mi a titka a finneknek?

Magyarországon talán furcsán hangzik, de a finneknél minden hasonló menedékhely általában nyitott, a címüket az interneten is meg lehet találni, amit azzal magyaráznak, hogy a házastársaknak joguk van látni a gyermeküket. Ez persze nem jelenti azt, hogy a veszélyt jelentő bántalmazókat beengedik, minden lakó esetén külön tervet készít a rendőrség.

A Mona azonban más, mint a többi, helyszíne teljesen titkos, bár nem volt könnyű meggyőzni a hatóságokat, hogy ez esetben tegyenek kivételt. Remélik, hogy a jövőben több hasonló helyet is tudnak majd nyitni, Finnország ugyanis nem áll jól a nők elleni erőszak terén: statisztikák szerint tízből négy nő érintett.

Igaz, ennek az is az oka, hogy sokkal gyakrabban jelentik az eseteket, mint más uniós tagállamokban, köztük akár Magyarországon.

A jéghegy csúcsa A Monika munkatársai azon is dolgoznak, hogy a bevándorlók közül is többen merjenek segítséget kérni, éppen ezért fogadják a név nélküli hívásokat is.

Jelenleg a speciális igényű, vagy fogyatékossággal élő nőket nagyon nehezen érik el, és az utcán sincs elég munkatársuk, ami az embercsempészet elleni harcban lenne létfontosságú. A szervezet munkatársai azt is a problémák között említik, hogy a bevándorló hátterű nők gyakran csak olyan területeken találnak munkát, ahol nagyobb eséllyel zsákmányolják ki őket, ilyen például a takarítás, az éttermi munkák és a szolgáltatóipar többi szeglete.

Éppen ezért nemcsak a leendő munkavállalóknak, hanem a munkaadóknak is tartanak képzéseket. Aki viszont akár egyszer is járt az kelet-helsinki épület falai között, az esetek legnagyobb részében ott is ragad, akár önkéntesként, akár alkalmazottként. Az édesanya azt persze nem állítja, hogy Finnországban mindig könnyű bevándorlóként beilleszkedni, de a civil szervezet segítsége nélkül szinte semmi esélye nem lett volna az önálló életre. A bőrszín és a külföldi hangzású név a finn állásinterjúkon sem előny, és a lakásokat is sokkal nehezebben adják ki, ha finnország hogy megfeleljen a nők nem az országban született.

Zainabnak azonban erre is megvan a válasza. Mindig nekünk kell megtenni az első lépést, és akkor később ők is nyitni fognak felénk. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és mindennap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket. Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, támogassatok menyasszony par excellence Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk számotokra!