Ember – Wikipédia

Ember nem ad választ, hogy megismerjék többet

ember nem ad választ, hogy megismerjék többet születésnapi ajándék, egyedülálló nő

A konstruktív gondolkodásnak korlátozott a mozgástere. A tudomány minden területen előrehaladt. Aki nem veszi figyelembe az eredményeit, annak eleve vesztett ügye van.

Az élet értelme (filozófia)

Nem arról van szó többé, mint azelőtt, hogy egy meghatározott világszemléletet alapozzunk meg és vigyünk végig teherbíró-képességének határáig. A szellemet az anyagból vagy az anyagot a szellemből magyarázni, a létet a tudatból megérteni, az organizmust mechanizmusra redukálni vagy a mechanikus történést rejtett elevenségnek feltüntetni — mindez és nagyon hogy megismerjék többet egyéb manapság lehetetlen.

Ez már az első lépéseknél ellentétbe kerül azzal, amit a speciális területeken biztosan tudunk. A konstruktív gondolkodás eljátszotta szerepét. A problémagondolkodás nem rendszertelen. Szintén az áttekintést célozza. Céljának mindig mint rendszernek kell előtte lebegnie. Csak éppen nem anticipálja a rendszert, hanem végeredménynek szánja. Tudja, hogy van átfogó világösszefüggés. De azt is tudja, hogy ez első pillantásra nem nyilvánvaló, hogy a jelenségek ezt nem tükrözik közvetlenül, hogy éppen ezt kell mindenekelőtt megkeresni és felkutatni.

A szigorú idealizmus elvetette azt a kérdést, hogy miképpen keletkezik a tudat a tudatnélküliből; elfelejtette, hogy minden újszülöttben éppen ez a keletkezési folyamat megy végbe.

ember nem ad választ, hogy megismerjék többet társkereső 46

A filozófia történetében két fő vonalat követhetünk nyomon: a rendszereket konstruáló és a problémákat kutató gondolkodásét. Ezek többnyire szorosan összekapcsolódnak egymással; ugyanazok a gondolkodók, akik rendszereket építenek, általában a nagy alapproblémák felvetői is.

A rendszert konstruáló gondolkodás felett átsiklik a történelem. Megcáfolják, legyőzik és végül elfelejtik. Még hiányzik annak tudata, hogy a konstruáló világképek mérhetetlen ellentmondásai nem többek a rendszer spekulatív konzekvenciáinak túlhajtásainál, s csupán külsőleges történeti jelenségformák, amelyek mögött a mélyreható kutatás valóságos teljesítménye húzódik meg.

Az ember kérdez, hogy választ kapjon. Ha ember nem ad választ kérdező a dolog nehézsége miatt nem talál megoldást, akkor igyekszik ezt kikényszeríteni.

ember nem ad választ, hogy megismerjék többet hegyek egyéni op zoom

A kikényszerített megoldás aztán a konstruált megoldás. Ez nagyon is emberi. De mélységesen filozófiaellenes, sőt észellenes.

A filozófusnak úgy kell dolgoznia, hogy bízik a történelem előrehaladásában, vagyis a megismerésben, amely másoknak fog gyümölcsöt teremni. Annak a tudatnak, hogy a maga hozzájárulásával elősegítheti a majdani megismerést, ki kell őt elégítenie. Ha bármikor többet kívánna, menthetetlenül elragadná a konstruálás. Ez veszélyezteti munkájának tiszta hozadékát.

A filozófia története … azt tanítja, hogy éppen ezekben a kérdésekben, amelyek hosszas munkálkodás ellenére sem oldódtak meg, a látókör folytonos kiszélesülése tapasztalható. Megoldódott-e például a szubsztancia problémája?

HARTMANN, NICOLAI (1882–1950, német filozófus)

Vagy az alap problémája? Vagy a szabadságé a lehetőségé és valóságé, az életé? Sőt ma kérdésesebb, mint valaha, hogy egyáltalán megoldhatók-e? De vajon azt jelenti-e ez, hogy mindaz a munka, amit a preszókratikusok óta a fenti kérdésekre fordítottak, terméketlen volt?

Szó sincs róla. Ami a filozófiatörténet gondolati kincsében tulajdonképpen értékes, tartós és maradandó, az a problémáknak mint olyanoknak fáradhatatlan feldolgozása, mégpedig nem ellenszolgáltatás fejében, hogy megismerjék többet a metafizikai kielégülés kedvéért.

A közhit szerint a problémák az ember művei, végtére is az ember nem ad választ hatalmában áll felvetni vagy fel nem vetni őket. Amit egyetlen találkozón noyon kérdezünk, az nem a mi dolgunk, amivel nem jutunk előre, azt feladjuk. Ez meggyőzően és világosan hangzik. Egészen mást tanít azonban a filozófiai gondolkodás saját történeti tapasztalata.

A hit és az ész fides et ratio két szárny, melyekkel az emberi szellem fölemelkedik az igazság szemlélésére.

A kérdések elénk tolakszanak tekintet nélkül arra, hogy megoldhatók-e, vagy sem. Ha elutasítjuk őket, új alakban térnek vissza.

Végső fokon mindig a világ igazi mivoltának talányossága a probléma. Ezt a talányosságot nem az ember alkotta, és nem is szüntetheti meg. A világot a maga igazi mivoltában nem alakíthatja át, el kell fogadnia olyannak, amilyen. És azokkal a talányokkal kell elmélyülten foglalkoznia, amelyeket a világ ad fel neki. Amíg a filozófiában semmi mást nem látunk, mint a rendszerek sorát és még mindig ez az uralkodó szemlélet —, addig az örök és elutasíthatatlan problématartalmat nem pillanthatjuk meg.

Kétségbevonhatatlan tény, hogy egész életünket végigkíséri az a meggyőződés, hogy a dolgok a mi vélekedésünktől független, reális valamik.

The future we're building -- and boring - Elon Musk

Az idealizmus ezt látszatnak nyilvánítja. De akkor meg kell mutatnia, hogy mi a látszat alapja, és miért marad fenn töretlenül, még ha az elmélet cáfolja is. A szisztematikus gondolkodás átalakulóban van, elfordul a konstrukcióktól, és a tiszta kutatás jóval egyszerűbb, szerényebb, de biztosabb útjára fordul vissza.

ember nem ad választ, hogy megismerjék többet a stop flörtöl serieus

Ezt az átalakulást a filozófia nagy kijózanodásának nevezhetjük. A filozófia ily módon ugyanazt az utat járja, mint előtte számos szaktudomány.

A kijózanodás időszaka mindig a nagy fellendülés időszaka volt. A filozófiának minden területen jelenségek hű leírásából kell kiindulnia. Azután a mindenkori kutatás állapotának megfelelően fel kell dolgoznia a problémákat … A teória eminens értelemben azt jelenti, hogy egységben szemléljük azt, amit akkor pillantunk meg, ha sokoldalúan átengedjük magunkat a tárgy különféleségének.

Ennyiben persze benne rejlik a rendszer alkotására irányuló természetes tendencia.

ember nem ad választ, hogy megismerjék többet mikor fogom megismerni valakit

De éppen csak a tendencia, nem pedig az anticipáció, s nem is biztosítéka annak, hogy a véges gondolkodásnak rendszer lesz az eredménye. Mi az értelme még a metafizikának a jelenkorban?

ember nem ad választ, hogy megismerjék többet hotel vienna egyetlen gyermek

Más nem lehet, mint hogy problémákat vessen fel, és szakadatlan munkával úrrá legyen rajtuk.